Szóval az első nagy kalandom mindjárt aznap volt, amikor megvettem a bicajt. Elhatároztam, hogy nem égek azzal, hogy a biciklit hévvel viszem haza, hanem rendeltetésének megfelelően( a bicikli az egy jármű ugye:-) ) fogom magam és hazatekerek. 

Az út adott volt. Jelenleg Szigetszentmiklóson lakom. Az volt a terv, hogy szépen hazagurulok a hév sineket követve. Nagyjából Pesterzsébetig nem is volt semmi gond. Itt ütött be az első gikszer( amit akkor még nem is észleltem, csak később) 

Sikerült egy olyan fa alatt átgangolni ( gondoltam levágok egy sarkot) aminek a termése vagy virága vagy mitudomén kb 1-2 centis tüskével védekezik az ellen egy gaz bicajosok átdöngesenek anyafájuk dús lombjai alatt.

Na mindegy, ezt akkor még nem is észleltem.

A nap koronája igazából néhány 100 méterrel odébb következett. Megpróbálom lerajzolni a helyszínt, bocs a sutaságért, de gyenge vagyok windows paintben:-D

Szóval:

Jelentem tisztelettel elütöttek.  Nem vagyok teljesen vétlen.  A fenti rajzon a piros téglalap vagyok én a fekete pedig az autó. Egyrészt a járdán a gurultam, nem az úton. De ez még a kisebbik baj volt. A zebra előtt nem szálltam le, hanem szépen átgurultam. 

A járdaszigetig még nem volt semmi gond. Balról nem jött semmi, gond nélkül átcsorogtam, jelzem lassan, talán gyalogos tempóban. A járdaszigetre érve elnéztem jobbra és nekem merőlegesen nem volt autó az úton. Majd szépen rácsorogtam a zebrára. Azonban addigra már a rajz szerinti pozícióban volt a kocsi, egy vonalban a hév felüljáróval, ami alatt vigan át lehetett látni. Ha normális sebességgel jön a kocsi és egy picit benéz balra láthatja, hogy ott vagyok a járdaszigeten. Nem tette meg nem nézett be, és gondolom hajtott is rendesen. 

Na a lényeg, a zebra közepán találkoztunk. Ha nem kapom el a kormányt, nekimegy az első keréknek és úgy elsodor, mint az állat. Igy mivel elrántottam, a kormány vég nekikoppant a kocsi hátuljának és végig is szántottam a kocsija seggét. Aztán elvesztettem az egyensúlyom. Elzakóztam, de nem lett sem rajtam sem a bicajon sérülés. A verdán lett.

A fazon azon frissiben közölte, hogy az autó vadonat és felhívta a kijelölt márkaszervizt, hogy mennyibe is kerül a helyrerakás. 80.000 forint volt a válasz.

A fazon egyből követelni kezdte, hogy fizessem ki, vagy rendőrt hív. Mivel eszem ágában sem volt kifizetni és nem is volt ennyi pénzem mondtam neki, hogy nem fizetem ki. Erre az volt az ötlete, hogy hagyjak ott nála valamit zálogban. Mondjuk a bicajt. Nyilván ebbe sem mentem bele, mert a bicaj vadonat új volt, aznap vettem és bizony többe került, mint a kára.

Volt még egy pár nagyon klassz ötlete, de a vége az lett, hogy kijöttek a rendőrök. Viszonylag gyorsan lerendeztek minket azzal, hogy minda ketten hibásak vagyunk. Én azért, mert nem szálltam le a bicajról, a fazon meg azért, mert gyorsan jött és nem figyelt. Ugyhogy baszhatja, le kellett irnom jegyzökönyvbe, hogy mi történt és a végén beleirtam, hogy mivel a rendörök megállapítása szerint mind a ketten hibásak voltunk nem ismerem el , hogy kizárologosan én okoztam a balesetet. Kapja be, remélem nem tudja ezek alapján rámverni a faszi....

Azt azért elmondtam nekik, hogy nem azért ütött el, mert gyorsan mentem vagy mert bicajon gurultam és nem szálltam le. Simán elüt akkor is, ha gyalogolok, köcsög...

Na mindegy, rendörök el, faszi el és akkor vettem észre, hogy bizony le van eresztve, mind a két kerék. Toltam bizony a köv. hév megállóig lelkesen szedegetve a tűskéket.

Utközben cicc osztott rendesen, teljesen jogosan. Nagy nehezen hazaértem ahol szót fogadva elolvastam a bicajos kressz leírásakot. Beismerem volt benne újdonság, amit bizony nem tudtam...De erről majd később...

(jah, annyit még, hogy a fenti kép csak illusztráció, nem az én zakózásom eredménye)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.